2014. szeptember 1., hétfő

Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi sorozat - vélemény

Az SZJG első részét még valamikor januárban kezdtem el olvasni, szóval elég sok ideig tartott, amíg elolvastam az összes könyvet (a Kalauzt még nem). Elég lassan olvasok, de a fő oka a lassúságnak az volt, hogy volt, hogy sokszor hetekre letettem, és nem is folytattam, nem volt egy olyan könyv, amit nem lehetett abbahagyni, így csak akkor olvastam, ha utaztam, és nem akartam unatkozni. 



Mégis azt mondom, hogy egész jó kis könyvsorozat. Először is, nem tudom, hogy lehet kilenc könyvön keresztül írni a semmiről, de Leiner Laura ahhoz képest egész jól megcsinálta. Emlékszem, már a második könyv vége felé jártam, amikor megkérdeztem, hogy, na mikor fog már történni valami, és hát mondták, hogy kb semmikor, ennél több izgalomra ne nagyon számítsak. Persze egy magyar középiskolás lány élete nem valószínű, hogy tele van akciójelenetekkel, mégis valahogy vártam egy kis izgalmat.

Lenne pár számomra érthetetlen dolog, amit felsorolnék a sorozattal kapcsolatban.
Az egyik rögtön Cortez. Oké, lehet, hogy csak régen voltam tizennégy éves, de Reni komolyan totál beleszeretett első látásra, csak azért, mert hú de kúl, hú de menő, hú de laza és de helyes. Persze mindenhol van ilyen iskola sztárja típusú fiú, de Reni ódákat zengett róla úgy, hogy hetekig egymáshoz sem szóltak. Persze később, amikor kicsit jobban kibontakozott Cortez karaktere, akkor már érthető volt a nagy rajongás, de az elején teljesen logikátlan.  Amúgy, ha már Cortez. Igaz, Reni volt az, aki rögtön odavolt érte, mégis, ahogy az idő múlt megfigyelhettük, hogy Cortez sokkal többet tett a kapcsolatukért. Reni csak várta, hogy történjen valami. 



Na, de térjünk át Virágra. Szerethető karakter az egyszerűsége miatt, de hogy lehet valaki ilyen buta? Egyáltalán hogy került be a gimibe? Hiszen ez egy "elit gimi", nem? Azért, hogy egy (kb) tizenöt éves lány ne tudja azt, hogy neki nincs prosztatája... Nyilván nagyon el lett túlozva a karaktere.
Ha már túlzásoknál tartunk, akkor ott van Kinga. Ő meg a másik véglet. Mindig mindenből a legjobbat akarja, környezetvédő, feminista, sportoló, stb, stb. Nem sok ez egy kicsit? Persze vannak ilyen típusú lányok, de hogy ennyire merev és rideg legyen valaki, mint ő? Természetesen ettől függetlenül jó karakter volt, csak nem túl reális. 

Egy újabb pont, a pénz. Az egész könyvben talán egyszer volt szó a pénzről, mégpedig akkor, amikor a párizsi albérletet keresték Reniék. De egyébkén soha, egyetlen szó sem esett arról, hogy na, ezt most nem engedhetik meg maguknak. Persze nem tudjuk, Reni apukája mit dolgozik pontosan(hacsak a Kalauzból nem derül ki), szóval lehet, hogy maffia... :D

Alkohol. Kirándulás, szalagavató és bankett. Ezek voltak az egyetlen alkalmak, amikor ittak egy nagyon pici alkoholt, és akkor is főleg a rockerek voltak azok. Na már most, én nem voltam zűrös tini, nem piáltam minden hétvégén, de néha-néha mi is ittunk egy-egy alkalommal. Ricsi ráadásul pont olyan karakter, akiből simán kinézem, hogy simán meginna legalább egy üveg sört. Szintúgy Cortez, Dave, Macu és Zsolti is. Természetesen elhiszem, hogy Laura ezzel jó példát akart mutatni a fiataloknak, és nagyon helyén is való, csak nem reális ez sem. 

Kidolgozatlan karakterek. Úgy érzem, minden karakternek volt egy-egy erős tulajdonsága, és erre lett ráépítve a sok helyzetkomikum, az egész sorozat. Reni a béna, Virág a buta, Kinga a versengő, Edina a ribi, Cortez a menő, Ricsi a laza, Zsolti a mókamester, Dave a kütyübolond, Macu a japán, Zsák a francia, Arnold a kívülálló, Kata a gót, Gábor a láthatatlan és még hosszasan sorolhatnám, hiszen ott vannak a tanárok és a többi mellékszereplő. De nem sokat tudunk a hátterükről, a családjukról, hogy mit szeretnek. Mindig amiatt a tulajdonságuk miatt kerültek a köpontba, ami nagyon erősen megvan bennük.



És mi lett Reni karakterfejlődésével? Kb semmi. Nem az lenne egy regény célja, hogy eljusson a főszereplő valahonnét valahová. De ezt Reniről nem nagyon lehet elmondani. Ő maradt ugyanolyan béna. Oké, talán Kingának sikerült beléterrorizálnia valamicske határozottságot, de hát azt se magának köszönheti. Én ezt a fejlődést eléggé hiányolom nála. 

És még pár szó, kifejezés. Kifejezetten idegesített leírva az, hogy "kúl", egyszerűen a hideg ráz tőle. Reni és Virág "magunkat fotózzuk stílusban" készült képei. Oké, amikor Laura írta, akkor még nem volt használatos a selfie, de akkor is iszonyat idegesítő. Aztán, a "közösségi" megnevezés. Sokáig csak közösségi néven volt megnevezve, aztán hirtelen már Facebookként emlegette, pedig előtte is nyilvánvaló volt, hogy arról van szó.

Na, nagyjából elmondtam, hogy mik nem tettszettek a könyvekkel kapcsolatban, így most jöhet a jó része. Mert a rengeteg hibája mellett nagyon szerettem az egészet, főleg mert újra átélhettem a középiskolás évek hangulatát, és eszembe jutott megannyi hülyeség, amit én csináltam az osztályommal. 

Kedvenc dolgaim a könyvekből:

  • Reni mindig "meteorológiai befolyásoltság alatt áll"
  • Reni apukája mindig megkérdezi, hogy mikor ért véget Reni egy adott korszaka
  • Reni és apukája közös éjszakai nasizásai
  • Virág kutyájának névváltoztatásai (szegény kutyi)
  • Amikor Reni Taylor Swifthez hasonlítja magát (Swiftie-ként ezt nagyon értékeltem, bár Tay sosem volt olyan béna, mint Ren.  :D)
  • Virág és Ricsi kapcsolata (mindkettő tökéletesen elfogadta a másikat olyannak, amilyen)
  • Virág kisállat mániája
  • "Emó, ne visíts már!" - by Pósa Richárd
  • Máday karaktere
  • Zsolti Máday imádata
  • "Muhaha"
  • Dave szervezkedései 
  • Edina oltogatása
  • Ricsi sátras balhéja
  • Cortez az ablakban
  • Amikor Reni a lepkéit emlegeti
  • Kinga beszólásai
  • Reni szüleinek minden kamaszproblémára volt könyvük :D



Azt hiszem nagyjából mindent összeszedtem. Nem tagadom szerettem a könyveket, és most, hogy kifogytam belőlük, hiányoznak is. Főleg Zsolti hülyeségei. Egészen szívemhez nőtt egy-két karakter, de azt hiszem elég volt ennyi belőlük. Ha ez a könyv nem A Szent Johanna Gimi címet kapta volna, akkor végül is iszonyat sokáig szólhatna a semmiről, hiszen ennek a történetnek csak az iskola adott keretet. Nem volt különösebb célja.

A Kalauzt természetesen meg fogom nézni, kíváncsi vagyok a benne lévő kulisszatitkokra, és valószínűleg Laura többi könyvének is nekivágok, mert ha azok is legaláb ilyen humorosak, akkor nagy gond nem lehet velük. 


U.i.:A képeket random, neten találtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése